Pálfy István (1951)
Életrajz
Magyar-kárpátaljai ukrán festőművész, grafikus művész
Ungvár [Uzsgorod, SZU], 1951. május 14.-
Pálfy István [Pálfy Putyu] (Ungvár [Uzsgorod, SZU], 1951. május 14.- ) magyar-kárpátaljai ukrán festőművész, grafikus művész.
Kárpátalján, az akkori Szovjetunió területén született, az ötvenes évek
elején. Rajztehetsége korán megmutatkozik, útja simán vezetett a
művészpályára.
1966-1970: ungvári Iparművészeti Szakközépiskola, mesterei: Bakonyi Zoltán, Duncsák Attila, Petky Sándor.
Katonai szolgálata után belsőépítészként, tanárként, építészmérnökként dolgozott.
1991: alapítója és választott titkára a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társaságának.
Művészeti életpályájában a gondok azért kezdődtek, mert sehogy sem akaródzott a kor
és a hely szellemének megfelelő "termelési" képeket festeni.
A szürrealista magyarok vonzották; Gulácsi, Csontváry, Kondor Béla, és a nagymester Dali.
1994: Áttelepült Magyarországra és azóta itt él.
Felesésége a szintén kárpátaljai származású Pálfy Julianna festőművész.
1993-1995: Magyar Képzőművészek és Iparművészek Társaságának [MKIT] választmányi tagja.
1996-1998: megszervezte a 1-3. Nemzetközi Művésztábort Tiszadobon, az Andrássy-kastélyban.
Grafikái jelentek meg pl. a Kárpáti Igaz Szó, a Hatodik Síp, a Tárogató, a Ludas Matyi, a Pesti Riport, a Partium, a Kelet-Magyarország, az Új Kelet, valamint a Szabadhajdú c. lapokban.
1991-től vesz részt különböző művésztelepek munkájában.
Pálfy István a kárpátaljai magyar "posztmodern szürrealizmus" képviselője. Gondolatainak megfogalmazásához a groteszk stílust használja, gyakran ábrázol eltorzított nőalakokat, bábokat, bohócokat.
A szülőföldjén és hazájában tapasztalt nehézségeket igyekszik humorosan kifejezni. Grafikái a tér és az idő tagolásának kérdéseit mutatják be, a szellemvilág és a valóság találkozási pontján (Az utolsó oldalhoz érve, 1993). Mitológiai figuráin a harsány színek dominálnak.
Festői témái közé sokszor hangszerek bemutatását is beemeli. Alkotásainak jelentős részét a cirkusz, a színház sejtelmes világa ihlette, képei az emlékek panoptikumára emlékeztetnek.
Festményeinek bizarr, sokszor groteszk világa hol kulisszaszerűen térben, hol a sík mentén szerveződik.
Pálfy emblematikus tömörségű, síkszerű kompozícióit, ahol a szerkezet hangsúlyos szerepet tölt be, nyugodtan nevezhetjük melodikusnak.
Műveinek másik csoportján antropomorfizált állatok, mitológiai szörnyek, a gravitációnak fittyet hányó építmények és emberek népesítik be azt az irizáló teret, amit a festő a tudatos alapozás során - színakkordokat teremtve - hozott létre.
Élőlények, tárgyak, eszközök montázsa egy olyan virtuális közegben, amely az érzékeinkben pereg le elvonatkoztatott térben és sűrített időben. Ezeket pedig szimfonikus műveknek jelölhetjük.
Pálfy Putyu képei között úgy érezzük, mintha az emlékek panoptikumában járnánk. Mindenki talál magának csemegézni való részletet, s megérinti a déja vu élménye.
Gyerekkorunk meséiből vagy felnőttkori álmaiból elevenedik meg egy-egy részlet vásznain. Pálfy művészete Yves Tanguy, Max Ernst, Miro, Dali, Picasso, Würtz Ádám, Bornemissza László munkásságával rokonítható, mondhatjuk, reinkarnációja egy olyan képzeletszülte, tudatunk mélyén rejtőző világnak, amely ecsetje nyomán válik láthatóvá.
S ezzel a szemünk érzékelhető valóságánál sokkal izgalmasabb területekre kalauzol bennünket: a festői kreativitás és tehetség nyit ablakot a végtelenre.
Világszerte ismert és elismert kortárs festőművész. Bécs, Koppenhága, Tokió,
Berlin, Ungvár, Kijev és sok más művészközpontban kiállító modern festő az egyedi
allegórikus hangvétele, groteszk téma-ábrázolása révén vált egyedi befektetéssé.
Mesterei: Bakonyi Zoltán, Duncsák Attila, Petky Sándor.
Társasági tagság
1991: Kárpátaljai Magyar Képző és Iparművészek „Révész Imre” társaságának alapító tagja, és titkára
1993: Magyar Képzőművészek és Iparművészek Társaságának [MKIT] tagja
Egyéni kiállítások
1993 - Fülep L. Művelődési Központ, Pécsvárad - Városi Zeneiskola, Szigetvár
1994 - Városi Művelődési Központ, Vásárosnamény - Városi Galéria, Nyíregyháza
1995 - Bernáth A. Emlékmúzeum, Marcali - Tasi Galéria, Szentendre - Kapoli Múzeum, Balatonlelle
1997 - Horváth és Lukács Galéria, Nagycenk
1998 - Karda Galéria
2000 - Városi Művelődési Központ, Bicske
2001 - Gulácsy Galéria, Szeged - Derkovits Terem, Budapest
Válogatott csoportos kiállítások
1991 - Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társaságának kiállítása, Kárpátaljai Honismereti Múzeum, Ungvár
1992 - A Mezőkövesdi Nemzetközi Művésztelep zárókiállítása, Városi Galéria, Mezőkövesd - ART-MA Művészeti Alapítvány kiállítása, Hadtörténeti Múzeum, Budapest
1993 - A Marcali Nemzetközi Művésztelep kiállítása, Bernáth Aurél Emlékmúzeum, Marcali - Négy kárpátaljai festőművész kiállítása, KOLPING Ház, Pécs
1994 - A Mezőkövesdi Nemzetközi Művésztelep zárókiállítása, Városi Galéria, Mezőkövesd
1995 - Csontváry Terem, Budapest
1998 - A Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep 35. Nyári időszaka zárókiállítása, Sillye G. Művelődési Központ, Hajdúböszörmény
1999 - Sziget-szüret fesztivál, Patak Galéria, Szigetszentmiklós
2000 - I. Nemzetközi Képzőművészek és Iparművészek kiállítása, Városi Galéria, Tokaj - Bicske képzőművészete az ezredfordulón, Batthyány-kastély, Bicske - Bicske város képző- és iparművészeinek kiállítása, Altshausen (D)
2001 - A II. Vajai Nemzetközi Téli Alkotótábor zárókiállítása, Vay Ádám Múzeum, Vaja.
Köztéri művei
Angyali üdvözlet, Keresztelő Szent János megkereszteli Jézust, Jézus a Gecsemáné kertben (szekkó, 1990, katolikus templom, Ungvár)
Szent Imre, Jézus (oltárképek, olaj, vászon, 1993, Szent Imre kápolna, Csertő)
Szerelmes Világ (szekkó, 1994, Nyíregyházi Közúti Igazgatóság, Nyíregyháza)
Ahol a Nap és a Hold együtt vannak (olaj, vászon, 2000, Házasságkötő Terem, Bicske).
Irodalom
TARCZY P.: Mitől nem ér az égig. Pálfy István grafikái, 1994
TARCZY P.: A képzelet röpte (kat. bev., Kísérletek 1994-98, 1999)
Készpénzért megvásároljuk Zsolnay kerámiáját