Legkeresettebb alkotók
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Aba-Novák Vilmos keresett alkotó
    Aba-Novák Vilmos
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Aba-Novák Vilmos keresett alkotó
    Aba-Novák Vilmos
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Aba-Novák Vilmos keresett alkotó
    Aba-Novák Vilmos

Mészöly Géza (1844-1887)

Életrajz

Magyar festőművész, rajz-, akvarell-, grafikus művész
Sárbogárd, 1844. május 18. – Jobbágyi, 1887. november 11.

Sárbogárdi Mészöly Géza (Sárbogárd, 1844. május 18. – Jobbágyi, 1887. november 11.) romantikus magyar festőművész, rajz-, akvarell-, grafikus művész.
Mészöly Géza jogi tanulmányok után a bécsi és a müncheni akadémián tanult.
Budapesten a Női Festőiskola vezetője lett.
Bécsben és Münchenben elsajátította az akadémikus tájfestészet módszereit, hazatérve azonban stílusa megváltozott. Bejárta az országot és szürkés tónusú leheletfinom párával bevont képein különös szeretettel ábrázolta a Balaton vidékét és a Tisza menti tájakat.
Többnyire a balatoni tájat és lakóit festette, és a halászkunyhók, nádasok világának hangulatos ábrázolásával megteremtette a balatoni életképek speciális műfaját.
Festményeinek szereplői parasztok, halászok, akiknek életét bensőséges hangulattal, idillikus felfogásban jelenítette meg.
1880-as években: rajzos stílusa a oldottabbá vált, az atmoszféra érzékeltetésével próbálkozott. Ez némiképp Corot-tal és a francia festészettel rokonítja.
Később inkább a Balaton-vidék, elsősorban az akarattyai partok szépségét örökítette meg, elhagyva az életképszerű motívumokat. 
Képeinek finom, bensőséges hangulata és aprólékos kidolgozása nagy hatással volt a századvég magyar tájképfestőire (Spányi, Tölgyessy).
Mint a "paysage intime" legkiválóbb hazai művelőjének nem egy képe a barbizoni mesterek, elsősorban Corot műveként került külföldi műkereskedelemben forgalomba.
1872-től megszakításokkal Münchenben élt.
1882: Párizsban élt.
1885-től ismét Budapesten és Székesfehérvárott dolgozott.
Leghíresebb képe, a Balatoni halásztanya (1874) számos művével együtt (Sík vidék szénaboglyákkal, 1872; Tanya, 1879; Vadásztársaság, 1882; Birkanyáj, 1885 körül; Lelőtt vadkacsa; Őszi nap a Balatonon; Balatonpart; Kakas; Chioggia; Szigetvár) a Magyar Nemzeti Galéria birtokában van.

Díjak (válogatás)
1872: Bécsi világkiállítás művészeti érem
1883: Képzőművészeti Társulat nagy díj
1883: Műcsarnok nagydíj - Részlet a Balaton vidékéről c. képét

Lexikális referencia

Magyar: MFGA:407, Művészeti Lexikon:III/304
Külföldi: Benezit:7/357