Legkeresettebb alkotók
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Aba-Novák Vilmos keresett alkotó
    Aba-Novák Vilmos
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Aba-Novák Vilmos keresett alkotó
    Aba-Novák Vilmos
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Aba-Novák Vilmos keresett alkotó
    Aba-Novák Vilmos

Gellért Hugó (1892-1985)

Életrajz

festőművész, grafikus
Budapest, 1892. május 3. - New York, 1985. december 9.

Még gyermekként került az USA-ba. New Yorkban kezdte művészeti tanulmányait. A National Academy of Design (New York) után az 1910-es évek elején Párizsban volt ösztöndíjas. 1981-ben a Magyar Népköztársaság Zászlórendjével tünették ki. Művészi pályája elején monumentális falfestményeket készített New York-i színházak, szórakozóhelyek számára. Első ilyen megbízása a Central Theaterbe készült falfestménye volt. 1925-ben a The World c. lap részére kubista szellemű portrékat készített. Hírnevet elsősorban a politikai grafika és karikatúra műfajában szerzett. Leleplező erejű, szatirikus rajzaival az amerikai társadalom és a kapitalizmus visszásságaira hívta fel a figyelmet. E tematikában legjelentősebb az 1935-ben készült Gulliver elvtárs c. sorozata. Más grafikáin - a gúny erejével - a hódító fasizmus ellen vette fel harcot. Ez irányú törekvéseit a Kisember százada c. sorozatában összegezte. Szatirikus lapjainak művészi ereje George Gross és Otto Dix művészetéhez hasonlítható. Több baloldali szellemiségű lap munkatársa volt. Illusztrációkat készített a Masses and Mainstream, az Amerikai Magyar Író, a Kanadai Magyar Munkás, a New Masses és a Liberator c. lapok számára. Mint a munkásmozgalom jelentős grafikusa, 1933-ban Marx Tőke c. munkájának album formájában megjelent kiadásához készített illusztrációkat. Kedvelt technikája volt a szénrajz és a szitanyomat. Jelentősek portréi is, amelyeken az USA politikai és közéletének jeles személyiségeit örökítette meg. A 70-es évek elején monumentális kerámialapokból álló kompozíciót tervezett az egyik New York-i középiskola előcsarnokába, amelyen fehérek és feketék testvéri összefogását hirdette.

Egyéni kiállítások
1923 - Kevorkian Gallery, New York
1925 - New York Art Circle
1934, 1935, 1936 - ACA Gallery, New York
1940 - Museum of the Legion of Honor, San Francisco
1955, 1964 - Kulturális Kapcsolatok Intézete, Budapest
1967 - Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1968, 1974 - Munkásmozgalmi Múzeum

Művek közgyűjteményekben
- Marx-Engels Múzeum, Moszkva
- Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
- Museum of Modern Art, New York
- Pennsylvania Museum of Art, Philadelphia
- Whitney Museum of American Art, New York.

Irodalom
GLÜCK F.: ~ művei, Szabad Művészet, 1955
POGÁNY Ö. G.: ~, Művészet. 1965/2.

Lexikális referencia