Finta Sándor (1881-1958)
Életrajz
Finta Sándor, Alexander Finta (angolul: Alexander Finta; Túrkeve, 1881. június 12. – Los Angeles, 1958. augusztus 2.) szobrász- és éremművész.
Elemi iskoláit Túrkevén végezte, ezután a család Nagyváradra költözött. A nagy szegénység miatt Sándort nagybátyjához, Finta Miklós csikóshoz adta a család csikósbojtárnak Túrkeve mellé, itt fedezte fel Herman Ottó az értelmes és ügyes Sándor gyereket, ösztöndíjat szerzett neki, hogy tanulhasson. Elvégezte a polgári iskolát, majd a kassai Első Ipariskolában gépésznek tanult, vasúttiszti iskolai képesítést is szerzett. Egy tragikusan végződő családi esemény után börtönbe került Szamosújvárra, ahol az ekkor már Párizsban élő öccse, Finta Gergely (Zádory Oszkár) hatására fafaragással kezdett foglalkozni, s még szabadulása előtt országos hírnévre tett szert. A börtönből 1913-ban szabadult, Túrkevére költözött, itt megnősült, született egy fia. Részt vett az első világháborúban, ahol megsebesült, de a kórházban sem tétlenkedett, szobrokat faragott.
Jelentős köztéri megbízásokat kapott az első világháború után, szobrai láthatók Nyitrán, Hevesben, Kecskeméten, Csurgón és Budapesten, a Kerepesi temetőben. 1920-ban második feleségével, Kántor Kata iparművésszel Brazíliában telepedett le. Az 1922-ben megrendezett Rio de Janeiró-i világkiállítás szobrász igazgatója volt. Sikert aratott a Rio de Janeiró-ban álló Erő c. monumentális szobra. Állami megbízásra megtervezte II. Péter (Dom Pedro II), az utolsó brazil császár mauzóleumát. Brazíliai tartózkodása alatt megismerkedett az indiánok életével, s ez új témát jelentett művészetében. 1923-ban feleségével New Yorkba költözött. 1925-ben egyik emlékérmével megnyerte a New York-i Author’s Club Walt Whitman pályázatát. Feleségével létrehozta a Finta Stúdiót, rendszeresen kiállítottak New York-i tárlatokon. 1929-ben beválasztották a New York-i Művészeti Akadémia tagjai közé. Az 1930-as években több köztéri alkotását állították fel, amerikai és magyar közéleti személyiségekről, művészekről készített plaketteket. New Yorkban művészeti iskolát alapított, művészeti kritikákat írt. Mint szobrász, hamarosan a legismertebbek egyike lett, pályázatokat nyert és a kint élő magyarság egyik szellemi vezetőjeként élénk közéleti tevékenységet is folytatott. Igen sokat tett annak érdekében, hogy Kováts Mihály ezredes, az amerikai függetlenségi háború hőse, Amerika-szerte ismertté váljon. 1932-ben megjelent a Herdboy of Hungary (=A kisbojtár) című ifjúsági regénye, saját illusztrációival. 1939-ben a Poe Társaság tiszteletbeli tagjává választotta. 1927-ben Hayes kardinálisról készített portréja a New York-i Metropolitan Múzeumban látható.
A második világháború idején feleségével együtt Los Angeles-be költözött, ott alkotott tovább. 1948-ban megkapta a Painters and Sculptors Club (festők és szobrászok klubja) 25 éves fennállására kiadott jubileumi aranyérmet, 1950-ben a Hors Concour kitüntetést. 1956-ban a National Academy of Political Science of America választotta tagjai közé. 1957-ben készített egy emléktáblát, vagy ha úgy tetszik cégtáblát Haraszthy Ágoston és fia tiszteletére, köztudomású, hogy Haraszty Ágoston volt a floridai "tokaji" szőlőtermesztés úttörője. A táblán puttonyos magyar szőlőszedőket és szőlővesszőket ültető amerikaikat ábrázolt Finta, mindezek felett szőlőfürtöt tartó alak. Finta 1958-ban Los Angeles-ben halt meg szívroham következtében. Hagyatékát özvegye küldte haza a magyar állam költségén, végakaratának megfelelően a túrkevei Finta Múzeum őrzi. A túrkevei múzeumot bővíteni kellett a hagyaték elhelyezése céljából, de még így is raktározásra szorul a hagyaték egy része.
Elemi iskoláit Túrkevén végezte, ezután a család Nagyváradra költözött. A nagy szegénység miatt Sándort nagybátyjához, Finta Miklós csikóshoz adta a család csikósbojtárnak Túrkeve mellé, itt fedezte fel Herman Ottó az értelmes és ügyes Sándor gyereket, ösztöndíjat szerzett neki, hogy tanulhasson. Elvégezte a polgári iskolát, majd a kassai Első Ipariskolában gépésznek tanult, vasúttiszti iskolai képesítést is szerzett. Egy tragikusan végződő családi esemény után börtönbe került Szamosújvárra, ahol az ekkor már Párizsban élő öccse, Finta Gergely (Zádory Oszkár) hatására fafaragással kezdett foglalkozni, s még szabadulása előtt országos hírnévre tett szert. A börtönből 1913-ban szabadult, Túrkevére költözött, itt megnősült, született egy fia. Részt vett az első világháborúban, ahol megsebesült, de a kórházban sem tétlenkedett, szobrokat faragott.
Jelentős köztéri megbízásokat kapott az első világháború után, szobrai láthatók Nyitrán, Hevesben, Kecskeméten, Csurgón és Budapesten, a Kerepesi temetőben. 1920-ban második feleségével, Kántor Kata iparművésszel Brazíliában telepedett le. Az 1922-ben megrendezett Rio de Janeiró-i világkiállítás szobrász igazgatója volt. Sikert aratott a Rio de Janeiró-ban álló Erő c. monumentális szobra. Állami megbízásra megtervezte II. Péter (Dom Pedro II), az utolsó brazil császár mauzóleumát. Brazíliai tartózkodása alatt megismerkedett az indiánok életével, s ez új témát jelentett művészetében. 1923-ban feleségével New Yorkba költözött. 1925-ben egyik emlékérmével megnyerte a New York-i Author’s Club Walt Whitman pályázatát. Feleségével létrehozta a Finta Stúdiót, rendszeresen kiállítottak New York-i tárlatokon. 1929-ben beválasztották a New York-i Művészeti Akadémia tagjai közé. Az 1930-as években több köztéri alkotását állították fel, amerikai és magyar közéleti személyiségekről, művészekről készített plaketteket. New Yorkban művészeti iskolát alapított, művészeti kritikákat írt. Mint szobrász, hamarosan a legismertebbek egyike lett, pályázatokat nyert és a kint élő magyarság egyik szellemi vezetőjeként élénk közéleti tevékenységet is folytatott. Igen sokat tett annak érdekében, hogy Kováts Mihály ezredes, az amerikai függetlenségi háború hőse, Amerika-szerte ismertté váljon. 1932-ben megjelent a Herdboy of Hungary (=A kisbojtár) című ifjúsági regénye, saját illusztrációival. 1939-ben a Poe Társaság tiszteletbeli tagjává választotta. 1927-ben Hayes kardinálisról készített portréja a New York-i Metropolitan Múzeumban látható.
A második világháború idején feleségével együtt Los Angeles-be költözött, ott alkotott tovább. 1948-ban megkapta a Painters and Sculptors Club (festők és szobrászok klubja) 25 éves fennállására kiadott jubileumi aranyérmet, 1950-ben a Hors Concour kitüntetést. 1956-ban a National Academy of Political Science of America választotta tagjai közé. 1957-ben készített egy emléktáblát, vagy ha úgy tetszik cégtáblát Haraszthy Ágoston és fia tiszteletére, köztudomású, hogy Haraszty Ágoston volt a floridai "tokaji" szőlőtermesztés úttörője. A táblán puttonyos magyar szőlőszedőket és szőlővesszőket ültető amerikaikat ábrázolt Finta, mindezek felett szőlőfürtöt tartó alak. Finta 1958-ban Los Angeles-ben halt meg szívroham következtében. Hagyatékát özvegye küldte haza a magyar állam költségén, végakaratának megfelelően a túrkevei Finta Múzeum őrzi. A túrkevei múzeumot bővíteni kellett a hagyaték elhelyezése céljából, de még így is raktározásra szorul a hagyaték egy része.
Készpénzért megvásároljuk Zsolnay kerámiáját