Magyar éremművész, szobrász művész, illusztrátor-, grafikus művész, főiskolai tanár
Nagyszeben, 1906. augusztus 13. - Budapest, 1990. január 27.

Borsos Miklós (Nagyszeben, 1906. augusztus 13. - Budapest, 1990. január 27.) magyar éremművész, szobrász művész, illusztrátor-, grafikus művész, főiskolai tanár.
1916: Családja a román betörés elől Nagyszebenből Győrbe menekült.
Győrben, a helyi bencés gimnáziumban végezte tanulmányait, mialatt művészeti órákat is vett a helybeli festőktől Pandur Józseftől és Békéssy Leótól is.
1922: családja végleg úgy döntött, hogy végleg Győrben telepednek le.
Sikertelen főiskolai felvételije után Olaszországba, Firenzébe utazott, ahol behatóan megismerkedhetett a reneszánsz művészettel.
Gimnáziumi tanulmányait félbeszakítva apja műhelyében lett aranyműves. 1940-ig vésnöki munkából élt. Festőnek készült.
1924: Festőként először egy győri kiállításon mutatkozott be. 1925-ben kiállítja rajzait, 1927-től rézkarcokat is készített.
1929: néhány hónapig hallgatója volt a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolának; Glatz Oszkár tanítványa volt.
1928–1929: Abbahagyta tanulmányait és helyette barátjával, Pohárnok Zoltánnal inkább újabb vándorútra indult, ezúttal a francia Riviérára.
1931-től szobrokat is készített. Előszőr kalapált és hajlított rézlemezből, 1932-től fából, 1933-tól kőből is.
1934: végleg felhagyott a festészettel.
1938: nagy utazást tett Erdélyben.
1943-tól a nyarakat a Balaton melletti Tihanyban töltötte, ez a táj lett művészetének fő ihletője.
A háború után Budapestre költözött. Az 1940-es évektől jelentős illusztrátor, 1947-től készített érmeket.
1943: Ernst Múzeumban szerepelt egy csoportos kiállításon Barcsay Jenővel, Dési Huber Istvánnal, Gadányi Jenővel és Pálffy Péterrel.
1945: beválasztották a Művészeti Tanácsba, s ezért a fővárosba költözött.
1946-1960: a Magyar Iparművészeti Főiskola tanára volt, tanítványai közé tartozik Schrammel Imre is. 1960-ban eltávolították az Iparművészeti Iskolából. Oktatott, de mellette mindvégig cselekvő egyénisége maradt a kor művészeti életének.
1971-ben, egy interjúban így fogalmazott Hegyi Bélának: „Ma már örülök annak, hogy eltávolítottak a főiskoláról. Soha nem készültek volna el azok a dolgaim, amikre ma büszke vagyok.” 
1959-től többször járt Olaszországban.
1963: Londonba utazott, ahol megismerkedett Henry Moore-ral.
1964: Görögországban járt.
1973: súlyos szívműtéten esett át, a kőfaragásról le kellett mondania.
1979: Győrött Borsos Múzeum nyílt.
1981–1986: Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára.
Korai művei között vannak drámai hangvételű, az expresszionizmussal rokon alkotások (Siratóasszonyok, 1939), de művészetét inkább a lírai hang vagy a finom melankólia jellemzi (Merengő). Fő művei az európai szobrászati hagyománynak az Arp, Brâncuşi nevével jelzett irányához tartoznak.
Ezt egyesíti azzal a "pannon szellemmel", amelynek forrása a dunántúli táj (az egykori római Pannonia provincia), és annak kulturális tradíciója. Különleges márványokból készült, nagyon érzékletesen megmunkált szobrain a mítosz és a történelem olvad egységbe a végletesen leegyszerűsített természeti formákkal (Orfeusz, 1963; Sibilla Pannonica, 1963; Ifjú párka, 1964).
Vonzódását az irodalomhoz nemcsak nagyszámú illusztrációja bizonyítja, hanem olyan szobrai is, mint a Godot-ra várva, (1963) vagy; Lampedusa novellájának ihletésére készült Lighea címet viselő variációk (1964, 1965, 1967).
Fő művei közé tartoznak a magyar irodalom és művészet legkiválóbbjairól készített portréi (Egry József, 1951; Szabó Lőrinc, 1961; Kassák Lajos, 1964), valamint azok a Fejek, amelyek nem portrék, hanem lelkiállapotok vagy hangulatok kifejezői (Mosoly, 1933; Csillagnéző, 1962).
Többszáz érmet és plakettet készített, közülük különösen érdekes az a mediterrán légkört és életörömöt megjelenítő sorozat, amelyet mintázással és apró kavicsok, kagylók, levelek lenyomataival formált (Tavasz I.-V., 1958).

Díjak, ösztöndíjak
1954 • Munkácsy-díj
1957 • Kossuth-díj
1959 • Premio Carrara
1967 • Érdemes művész
1969 • I. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs város nagydíja
1972 • Kiváló művész
1977 • I. Országos Éremművészeti Biennálé, Ferenczy Béni-díj
1997 • Magyar Örökség díj (posztumusz)

Társasági tagság
1941–1949: Képzőművészek Új Társaságának tagja
1945–1949: Szinyei Társaság tagja

Egyéni kiállítások
1941 • Tamás Galéria, Budapest (kat.)
1943 • Ernst Múzeum, Budapest
1957 • Nemzeti Szalon, Budapest (kat.)
1961 • Dürer Terem, Budapest (csak rajzok)
1964 • Linz (A)
1965 • Tihanyi Múzeum, Tihany (gyűjt. kat.)
1966 • XXXIII. Velencei Biennálé, Velence (I) (kat.)
1967 • Magyar Intézet, Róma (I) • Galerie S. Huber, Zürich (CH) • Graz (D) • Locarno (I)
1968 • Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest (illusztrációk, kat.)
1976 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest (retrospektív, kat.)
1976 • Tihanyi Múzeum, Tihany (grafikák, kat.)
1986 • Országos Széchényi Könyvtár, Budapest (illusztrációk)
1992 • Borsos Miklós művészérméi, Martyn Múzeum, Pécs.

Csoportos kiállítások
1932 • Nemzeti Szalon, Budapest
1941 • Új szerzemények (1939-40), Fővárosi Képtár, Budapest
1942 • Képzőművészeti kiállítás, Kolozsvár • Képzőművészek Új Társasága, Nemzeti Szalon, Budapest
1944 • A Székesfővárosi Képtár jubileumi kiállítása, Műcsarnok, Budapest
1945 • Szinyei Társaság jubiláris kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest
1948 • Szinyei Társaság X. kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest • A magyar képzőművészet újabb irányai, Nemzeti Szalon, Budapest • A magyar valóság, Fővárosi Képtár, Budapest • Száz magyar művész alkotásai, Fővárosi Képtár, Budapest
1949 • Ungarische Kunst, Berlin (D)
1959 • Magyar éremművészet a XIX. és XX. században, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Esposizione B. Internationale d'Arte, Carrara (I)
1963 • XX. századi művek budapesti magángyűjteményekből, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1966 • Magyar szobrászat 1920-1945. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár
1969, 1971, 1981 • II., III., VII. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs
1971 • Grafica e bronzetti ungheresi, Nápoly (I) • I. Nemzetközi Kisplasztikai Biennálé, Műcsarnok, Budapest
1973 • Európai Iskola. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár
1977 • Magyar művészet 1945-49. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár • I. Országos Érembiennálé, Lábasház, Sopron • Magyar Éremantológia, Ferenczy Múzeum, Szentendre
1981 • Válogatás magyar magángyűjteményekből, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Mihályfi Ernő gyűjteménye, Szécsény • Az ötvenes évek. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár
1983 • A kibontakozás évei 1960 körül. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár
1985 • Negyven év köztéri szobrai Budapesten, Budapest Galéria, Budapest
1991 • Hatvanas évek, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1993 • Modern magyar éremművészet I. 1896-1975, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

Művek közgyűjteményekben
• Herman Ottó Múzeum, Miskolc
• Janus Pannonius Múzeum, Pécs
• Katona József Múzeum, Kecskemét
• Museum Moderner Kunst, Bécs (A)
• Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
• Städtische Moderne Galerie, Linz (A)
• Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
• Szombathelyi Képtár, Szombathely
• UNESCO, Párizs (F)
• Xantus János Múzeum, Győr.

Köztéri művei
1941 • Gulácsy Lajos síremléke, Farkasréti temető, Budapest
1943-1944 • Domborművek és keresztelő medence, Nádorvárosi templom, Győr
1954 • Zene, Pannonia Filmsúdió, Budapest
1958 • Balatoni szél, móló, Balatonfüred • Hal, Hableány Étterem, Badacsony
1960 • Balatoni napfény, Meteorológiai Obszervatórium, Siófok
1961 • Nagy Balogh János síremléke, Kerepesi temető, Budapest
1962 • Egry József síremléke, Badacsonytomaj
1963 • Anya gyerekkel, Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Budapest • Krúdy Gyula síremléke, Kerepesi temető, Budapest • szökőkutak, Gellért-hegy, Jubileumi park
1966 • kutak és vízköpők, Budavári Palota
1968 • Hajnal, Hotel Auróra, Balatonalmádi
1970 • Karinthy Frigyes síremléke, Kerepesi temető, Budapest
1971 • Janus Pannonius, Pécs • Genthon István síremléke, Farkasréti temető, Budapest
1975 • Bartók Béla, Bartók Béla út, Győr
1978 • Benedek Elek, Városliget
1986 • Tihanyi echo,  bronz, Oskola utca 10., Deák Képtár udvara, Székesfehérvár (elhelyezve: 1994)
1987 • Ferencsik János síremléke, Farkasréti temető, Budapest
1988 • Bartók Béla síremléke, Farkasréti temető, Budapest

Díjérmek
Mint az egyik legjelentősebb éremművész, sok díjérmet készített:
1950 • József Attila-díj
1961 • Rippl-Rónai-díj
1963 • Szegedi Nyári Tárlat díja
1964 • Egry József-díj
1964 • Miskolci Filmfesztivál stb.

Könyvillusztrációk
Ady Endre: Összes Versei, 1961
Babits Mihály: Erato, 1970
Babits Mihály: Jónás könyve, 1974
Arany János: Balladák, 1974
Psalterium Ungaricum (150 zsoltár), 1984.

Könyvek
1971: Visszanéztem félutamból (önéletrajz), Budapest
1979: A toronyból (művészeti írások), Budapest

Irodalom
KASSÁK L.: Egy új szobrász kiállításához, in: Éljünk a mi időnkben, Budapest, 1978
KÁLLAI E.: Egy új szobrász. Borsos Miklós a Tamás Galériában, in: Művészet veszélyes csillagzat alatt, Budapest, 1981
KÁLLAI E.: Két szobrász (Borsos, Vilt), in: uo.
GENTHON, I.: Miklós Borsos the Sculptor, New Hungarian Quarterly, 1963. április-június
LÁSZLÓ GY.: Borsos Miklós, Budapest, 1965
KOVALOVSZKY M.: Borsos Miklós szobrászatának néhány formai problémája, Szent István Király Múzeum Közleményei 4-5., Székesfehérvár, 1965
PERNECZKY G.: A magyar szobrász dilemmája, in: Tanulmányút a Pávakertbe, Budapest, 1969
B. KÉRI I.: Kertem, Budapest, 1973
SÍK CS.: Rend és kaland, Budapest, 1972
L. KOVÁSZNAI V.: Borsos Miklós, Budapest, 1989 (oeuvre-katalógussal)
N. MÉSZÁROS J. (szerkesztette): Borsos Miklós életműve. Állandó kiállítás, Borsos Miklós Gyűjtemény, Győr, 1979; Borsos Miklós üzenete 77 képben, Budapest, Dunakönyv Kiadó, 1994
N. MÉSZÁROS JÚLIA: Borsos Miklós grafikai hagyatéka. (kat., bev. tan., Városi Művészeti Múzeum, Győr, 1996-1997)