Bihari Sándor (1853-1906)
Életrajz
Magyar festőművész, grafikus művész
Nagyvárad, 1853. május 18. – Budapest, 1906. március 28.
Bihari Sándor [Klein Sándor] (Nagyvárad, 1855. május 18. – Budapest, 1906. március 28.) magyar festőművész, grafikus művész.
Gyermekéveit Nagyváradon töltötte.
Egy szegény nagyváradi szobafestő, Klein Ignác és Führer Fáni
gyermekeként látta meg a napvilágot.
1874: Fiatalkorában Pesten fotóretusor, s esténként Székely Bertalan mintarajziskolai tanfolyamának látogatója volt.
1876: Bécsben dolgozott, közben a Képzőművészeti Akadémiát látogatta.
1878-1879: bécsi Képzőművészeti Akadémia rendes növendéke lett.
1883: Nevét megváltoztatta „Bihari”-ra.
1883: Röviddel ezután egy gazdag támogatója segítségével Párizsba utazott. Párizsban J. P. Laurens-nál folytatott tanulmányai mellett a Louvre-ban másolatokat készített műkereskedők számára.
A Párizsban megismert impresszionizmus és plein air irányzat erős hatással volt festészetére.
Közben rendszeres vendége volt Munkácsy
Mihály palotájának is. Egy 1884-es levelében így idézi fel ezeket a
látogatásokat: „Mi magyar festők kéthetenként valamennyien ebédre
vagyunk hivatalosak Munkácsyhoz. Ilyenkor megcsodáljuk azt a fényűzést,
amelyben Munkácsy él. Pénteki fogadónapján egyik hintó a másik után áll
meg a kapuja előtt. [...] Munkácsy rendkívül szeretetreméltó,
hasonlóképpen felesége is. A jövő hétfőre újból meg vagyok híva és akkor
magyar menüt kapunk. Livrés inasok szolgálnak fel és mi minden
tizennegyedik napon szintén nagyuraknak érezzük magunkat. Az egyszerű
művészélet azonban jobban tetszik nekem, mint egy kíváncsiskodóktól
agyonkínzott festőé. Az ember lehet nagy művész ilyen pompa nélkül is.”
1885: Kereszttűzben c. képét a budapesti őszi kiállításon Ferenc József megvásárolta.
1885 nyarától -1886 őszéig: Deák - Ébnernél Szolnokon dolgozott.
1885 nyarától kezdve Bihari rendszeresen járt Szolnokra. Eleinte a plein
air témák izgatták, később egyre inkább a helyi élet jellegzetes
figuráit és jeleneteit örökítette meg képein. „A mindennapi élet a maga
egyszerűségében, természetességében az ő képein jelent meg először
ünneplő ruha és etnográfiai érdekesség nélkül. A közönség mindegyik
alakot ismerni vélt és örömét lelte bennük” – írta róla kritikusa. S
valóban Bihari életképei, mint egy jó dokumentumfilm, úgy rögzítették a
magyar alföldi élet mozzanatait, szereplőit. Témaválasztásában sem
politikai, sem a művészet „magasztosabb” céljaira tekintő elvek nem
befolyásolták. Szerette az embereket, szerette Szolnok és környéke
parasztjait, cigányait, s talán ez az oka, hogy életképei mind a mai
napig nem veszítettek vonzerejükből.
1886: Bíró előtt c. festményével elnyerte a Képzőművészeti Társaság díját. E műve a leghíresebb magyar életképfestővé avatta.
1887-es velencei, 1888-as hollandiai és belgiumi utazás.
1890-1891: Karlovszky Bertalannal Budapesten festőiskolát alapított.
1900: részt vett a szolnoki művésztelep megalakításában, melynek nemcsak életképeiben, de tájképeiben is egyik legjellegzetesebb képviselője lett. Bár Biharit elsősorban cigánytémájú életképei tették híressé,
csaknem minden műfajban alkotott, még történeti kompozíciót is ismerünk
tőle
Számos külföldi kitüntetést is kapott.
Díjak, elismerések
1886: Képzőművészeti Társaság díja - Bíró előtt c. festményével
1896: Ferenc József-díj
1898: Vaszary-díj - Zsigmond király és Ulászló találkozása Szent László sírjánál c. festményével
Kiállításai (emlék-kiállítások)
1906 - Képzőművészeti Társaság
1911 - Szent György Céh
1919 - Nemzeti Szalon
1950 - Fényes Adolf Terem
Lexikális referencia
Külföldi: Benezit: 2/32
Készpénzért megvásároljuk Zsolnay kerámiáját