Biasini Mari (1866-1937)
Életrajz
Magyar-Német portré festőművész, pasztell-, grafikus művész
Kolozsvár, 1866. január 3. – Riederau, 1937. május 12.
Biasini Mari [Biasini Mária, kibédi Biasini Mária; Biasini Mariska] (Kolozsvár, 1866. január 3. – Riederau, 1937. május 12.) erdélyi születésű magyar származású német portré festőművész, pasztell-, grafikus művész.
A Kolozsvárra telepedett olasz vívómester, Gaetano Biasini unokája, Biasini Sándor kereskedő és Szakál Anna lánya volt.
Már gyermekkorában megmutatkozott rajztehetsége, így tizennégy éves korától apja Melka Vince cseh származású festővel taníttatta, aki javasolta Münchenben való továbbtanúlását.
1881-1884: három évig a Müncheni Festő Akadémián tanult, mesterei Josef Flüggen, A. Kurz és Ludwig Herterich voltak.
Később tanulmányozta Párizs, Róma, Firenze és holland városok képtárait.
1884: budapesti Műcsarnok tavaszi tárlatán négy szénrajzot állított ki.
1888-1937: Münchenben volt állandó műterme, de míg apja élt, gyakran látogatott haza Kolozsvárra.
1902: kiállított az Erdélyrészi Szépművészeti Társaság kolozsvári tárlatán.
Az osztrák és a magyar főnemesség portréfestőjeként többek között Pozsonyban, Laxenburgban (a császári család nyaralójában), a württembergi udvarban, Stuttgartban, Arcóban és magyarországi főúri udvarokban vállalt megbízásokat.
Idősebb korában a dél-tiroli Riederauba vonult vissza, ahol barátnőjével Renz Anna festővel dolgozott.
Halála után hamvait nővére hazaszállíttatta Kolozsvárra, a házsongárdi temető Biasini-kriptájába.
Készpénzért megvásároljuk Zsolnay kerámiáját