Legkeresettebb alkotók
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Aba-Novák Vilmos keresett alkotó
    Aba-Novák Vilmos
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Aba-Novák Vilmos keresett alkotó
    Aba-Novák Vilmos
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Aba-Novák Vilmos keresett alkotó
    Aba-Novák Vilmos

Aba-Novák Vilmos (1894-1941)

Életrajz

Magyar festőművész és rézkarc-, grafikus művész
Budapest, 1894. március 15. – Budapest, 1941. szeptember 29.

Aba-Novák Vilmos (1912-ig Novák Vilmos) (Budapest, 1894. március 15. – Budapest, 1941. szeptember 29.) magyar festőművész, grafikus művész.
Aba-Novák Vilmos középfokú tanulmányait a budai reáliskolában végezte.
1912: beiratkozott a Képzőművészeti Főiskolára, rajztanárképző szakra, ahol Révész Imre tanítványa volt. Ekkortól használta az Aba előnevet is. Ösztöndíjasként Szolnokon Fényes Adolf mellett dolgozott 1913 nyarán.

1918: megszerezte a rajztanári oklevelét, 1919-1924 között tanársegédként dolgozott a Műegyetemen.
1919-1920 folyamán Berény Róbert Városmajor utcai műtermében együtt dolgozott Korb Erzsébettel és Patkó Károllyal.
1921-1924: továbbképzős művésznövendék volt a Képzőművészeti Főiskola Olgyai Viktor vezette Grafikai Tanszéken. 1922-ben rendezte első grafikai kiállítását az Ernst Múzeumban. Az expresszionizmus és az olasz novecento formanyelvét magába olvasztó, harsány színezésű piktúrájának kedvelt témája volt a vásár, a cirkusz világa.
1921-1923: nyaron Nagybányán járt.
1923-ban tagjává választotta a Magyar Rézkarcoló Művészek Egyesülete, ekkortól rendszeresen részt vett itthon és külföldön rendezett kiállításaikon. (Nyolc rézkarca 1923-ban a Magyar Műkiadó Rt. gondozásában jelent meg, melyekről illusztrált katalógus is készült). 1925-ben a Szinyei Társaság grafikai díját nyerte Savanarola c. rézkarcával.
1924-1927: Zugligetben élt és dolgozott. 1924-től részt vett a KUT, majd a Munkácsy-Céh tárlatain.
1925: nyaron Patkó Károly, Kelemen Emil és Bánk Ernő társaságában Felsőbányán festett, ebben az évben feleségül vette élettársát, Vulkovics Katalint.
1926: A Szinyei Társaság ösztöndíjáva franciaországi tanulmányutat tett. Ez évben rézkarcait Patkó Károly, Tarjáni Simkovics Jenő és Szőnyi István alkotásaival együtt állították ki a Magyar Rézkarcnyomó Műhelyben. 1927-1928-ban többek között Patkóval, Tarjánival, Kelemennel, Barcsay Jenővel és Mattioni Eszterrel a Somogy megyei Igalon és Törökkoppányban töltötte a nyarat. 1927-ben gyűjteményes kiállítása nyílt az Ernst Múzeumban.
1927-1931: Fonó Lajos vegyészmérnökkel megalapította a Norma Festékgyártó Üzemet, mely 1931-ig működött.
1929-1931: Római Magyar Akadémia ösztöndíjasa volt, ettől az időtől kezdve folyamatosan részt vett a Velencei Biennálékon, az ún. római iskola egyik jellegzetes képviselője volt. Itáliában az olajfestésről áttért a temperatechnikára, olaszországi képeiből 1931-ben gyűjteményes tárlata nyílt az Ernst Múzeumban.
1928-ban elnyerte a Szinyei Társaság nagy aranyérmét, és a társaság tagjává választották. Ebben az évben megszületett lánya, Judit. 1928-tól a Belvárosi Szabadiskola tanára volt.
1930-1937: művészeti magániskolát vezetett Budapesten.
Az 1930-as évek folyamán több nyarat töltött a művésztelep tagjaként Szolnokon, illetve 1935-től Nagy Imre meghívására Erdélyben, Csíkzsögödön. Ott készült cirkusz- és nép-életképeit többször bemutatták a Fränkel Szalon tárlatain.
1931: bemutatta Budapesten Rómában festett anyagát, majd ugyanebben az évben Milánóban gyűjteményes kiállítást rendezett, több képe került olasz gyűjteményekbe. 1932-ben a paduai egyházművészeti kiállításon aranyérmet nyert, ezévben jelent meg Huszonnégy kép című önálló albuma, melyben temperafestményeit reprodukálták.
1931-től kezdve több egyházi és állami megbízású monumentális feladatot kapott (a szegedi Szent Demeter-kápolna falképe, 1931; a jászszentandrási templom freskói, 1933; a szegedi Hősök kapuja boltozata, (1945 után lemeszelték) 1936; a városmajori templom mennyezete és szentélye, 1938; a székesfehérvári Szent István-mauzóleum, 1938-1939).
1935: New Yorkban járt, kiállított a Silbermann Galériában és a pittsburghi Carnegie Institute-ban. 1936-ban a Milánói Triennálé magyar pavilonjának dekorációját készítette. 1937-ben a párizsi világkiállítás magyar pavilonjának Magyar-francia kapcsolatok című monumentális pannóit készítette el.
1939-1941: Képzőművészeti Főiskola tanára volt.
A modern magyar festészet, különösen a monumentális piktúra egyik eredeti tehetsége, a két világháború közti időszak ünnepelt freskófestője, hivatalosan támogatott művész volt. Halála után, 1942-ben jelent meg válogatott rézkarcait és rézmetszeteit tartalmazó 12 lapos albuma.

Díjak, elismerések
• 1926, Szinyei Merse Pál Társaság grafikai díja
• 1928, Szinyei Merse Pál Társaság nagydíja
• 1932, Páduai Egyházművészeti Kiállítás, aranyérem
• 1933, Állami kis aranyérem
• 1936, Párizsi világkiállítás, Grand Prix díj
• 1936, Bécsi Magyar Kiállítás, Vindobona érem
• 1936, Chicagoi Modern Múzeum of Art, F. Blair Prize kitüntetés
• 1939, Corvin-koszorú
• 1940, III. velencei biennále, nagydíj

Kiállítások
• 1922, Ernst Múzeum, Budapest
• 1924, Ernst Múzeum, a KÚT-csoport kiállításán
• 1926, Nemzeti Szalon, első Tavaszi Tárlat
• 1927, Ernst Múzeu, harmadik gyűjteményes kiállítása
• 1928, velencei biennálé
• 1929, The Print Club of Philadelphia
• 1930, Tamás Galéria (kollektív)
• 1931, Milánó, Genova, Bergamo, Trieszt, Gyűjteményes k.
• 1931, Ernst Múzeum, római festményei
• 1931, Pittsburgh, Carnegie Institute of Fine Art
• 1931, New York, Silberman Galeries
• 1932, Padova, Egyházművészeti Kiállítás
• 1932, Budapest, Fränkel Szalon
• 1934, London, Knoedler Gallery
• 1934, Róma, II. Mostra Internazionale d'Arte Sacra
• 1935, New York, Silberman Galéria
• 1935, Pittsburgh, Carnegie Institute
• 1936, Chicago, Institute of Art
• 1936, Fränkel Szalon (gyűjteményes k.)
• 1936, III. Milánói Triennálé
• 1937, Párizsi Világkiállítás
• 1937, Bécs, Magyar Kiállítás (kollektív)
• 1937, Chicago, Institute of Art
• 1937, Nemzeti Szalon, Nemzeti Képzőművészeti Kiállítás
• 1937, Nemzeti Szalon, Modern Momumentáli Művészet K.
• 1938, Műcsarnok, Szent István Emlékkiállítás
• 1938, Pittsburgh, Carnegie Institute
• 1939, New York, Delphic Studios, Modern Hungarian Painting
• 1940, XXII. velencei biennále
• 1941, Nemzeti Szalon, Magyar Egyházművészeti Kiállítás
• 1942, Nemzeti Szalon Emlékkiállítás
• 1943, Nemzeti Szalon
• 1962, Magyar Nemzeti Galéria
• 1963, Varsó, Prága, Kass
• 1964, Székesfehérvár
• 2008, Debrecen
• 2009, Északi kanonoksor, Esztergom

Lexikális referencia

Magyar: Magyar Festők Grafikusok Adattára: 11, Művészeti Lexikon: I/12
Külföldi: Benezit: 1/3, Vollmer: 1/2